>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Állampolgárság, magyar

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. sz. rendelete a népbíráskodásról.

"...13. § Háborús bűnös az is,... 4. aki magyar állampolgár létére a német hadsereg vagy biztonsági szolgálat (SS., Gestapo stb.) kötelékébe lépett..."

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. sz. rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról.

"1. § Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbundtagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait... 5.§ Hazaáruló, háborús- és népellenes bűnös az a magyar állampolgár, aki a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta,... aki ismét felvette német hangzású nevét... E rendelet 4-6. §-aiban említett cselekmények elkövetőinek tulajdonát képező földbirtok, a művelésre szolgáló összes eszközökkel, élő és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk levő épületekkel, az államra szállnak át... Ugyancsak az államra szállnak át a 4-6. §-okban felsorolt személyek belsőségei is. Méltányos esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek, a visszamaradt család számára meghagyható..."

A Nemzeti Kormány 12.330/1945. M. E. sz. rendelete a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről. "1. §. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt..."

Az áttelepülésre kötelezettek minden ingó és ingatlan vagyonát zár alá kellett venni.

A Magyar Köztársaság Kormányának 7.970/1946. M. E. sz. rendelete a Németországba áttelepítettek magyar állampolgárságának elvesztése tárgyában. "1.§ /1/ Mindazok a magyar állampolgárok, akik Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítése tárgyában 1945. évi november hó 20. napján kelt határozata alapján Németországba áttelepíttetnek, Magyarország területének az áttelepítés végrehajtásával kapcsolatban történt elhagyása napján magyar állampolgárságukat elvesztik..."

A Magyar Köztársaság Kormányának 12.200/1947. Korm. sz. rendelete a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12.330/1945. M.E. sz. rendelet, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek módosítása, kiegészítése és összefoglalása. "...3.§ Az 1. § rendelkezései nem vonatkoznak: a/ az ipari, bánya- és mezőgazdasági munkásra, amennyiben az 1946. évi április hó 1. napja előtt is ez volt a főfoglalkozása, nem volt a Volksbundnak tisztségviselő tagja, fegyveres német alakulatba /SS stb./ önként be nem lépett, illetőleg magyarosított nevét német hangzásúra vissza nem változtatta... b/ a községben nélkülözhetetlen kézműves kisiparosra... 14.§ /1/ Annak a magyar állampolgárnak, aki az 1941. évi népszámlálási összeírás alkalmából magát német anyanyelvűnek vallotta, továbbá annak a magyar állampolgárnak, akire a 2.§ értelmében az 1. § nem vonatkozik, a jelen rendelet hatálybalépésének napján még tényleges birtokában levő mező és erdőgazdasági /külterületi/ ingatlan vagyonából minőségének és fekvésének figyelembevételével legfeljebb 10 kat. holdnyi terület, továbbá a tényleges birtokában lévő olyan ingóságát, amely telepítés céljára még igénybevéve nem lett, tulajdonába lehet adni, illetőleg tulajdonában meg lehet hagyni..."

Rákosi Mátyás celldömölki beszédében kifejtette, hogy: "Megoldatlan még részben a németajkú magyar állampolgárok helyzete is. Az ősszel ezt is felvetjük, és gondoskodunk róla, hogy a magyarországi németajkú állampolgárok beilleszkedhessenek demokráciánk rendszerébe, és ezzel ez a nehéz kérdés is megoldást nyer."

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4.274/1949. /213/ M. T. sz. rendelete a német lakosságra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. "1.§ Miután a magyarországi német lakosság tényleges áttelepítése magszűnt, a 12.200/1947. /245/ Korm. sz. rendelet értelmében Németországba áttelepülésre kötelezett azokra a személyekre, akik a jelen rendet kihirdetésének napján Magyarországon laknak /tartózkodnak/, hatályukat vesztik a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás tekintetében megállapított korlátozó rendelkezések. Ezek a személyek a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek..."

A 84/1950. M. T. sz. rendelet a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezések alkalmazásának megszüntetése tárgyában. "1.§ /1/ A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni... 3.§ /1/ Az áttelepítésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgyszintén azok, akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak és az erre vonatkozó rendelkezések szerint jelentkezési kötelezettségüknek eleget tettek, magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai..."

Az 1953:II. tv. választójogi törvény visszaadta a 18 éven felüli német nemzetiségű állampolgárok aktív és passzív választójogát.

Lehetővé vált a német nyelv tanítása az óvodákban is.

A parlament elfogadta a magyar állampolgárság megszerzését szabályozó törvényt. A 21. § szerint visszakaphatják állampolgárságukat mindazok, akiket politikai okokból fosztottak meg tőle. Ez azokra a németekre is vonatkozik, akiknek a 2. világháború után el kellett hagyniuk az országot. Nem kell az állampolgárságra várókkal szemben támasztott feltételeknek (8 év itt tartózkodás, nyelvvizsga, alkotmány ismerete stb.) sem megfelelniük.